Holló is, király is, de nem Mátyás, ki az?

Általános

Ilyen letisztult borítót is ritkán látni

Susanna Clarke 2004-es magnum opusa, mely a keresztségben tőle a Jonathan Strange and Mr. Norrell, a magyar fordítóktól pedig a Hollókirály címet kapta, hamar szakmai- és közönségsiker lett. Ennek – és annak, hogy tíz oldal után tudtam, ez az egyik legjobb fantasy regény, amit valaha olvastam – oka van.

Pedig első ránézésre a sztori magva igencsak elcsépelt. Egy világ, amelyből eltűnt a mágia, de most visszatérni látszik, nem az eredetiség tetőpontja. A titok az előadásmódban rejlik. A világ ugyanis egy alternatív Föld alternatív Angliája, az Úr 1806-odik esztendejében, a könyv pedig minden mondatával igazodik ehhez. Még véletlenül se egy vázlatosan felkent háttérre gondoljunk, mely csak arra szolgál, hogy a szereplők szép tájakon mászkálva szórják a villámokat. Kidolgozott fiktív történelmet kapunk, fiktív mágiaelméleti szerzőkkel és köteteikkel1, és minden úgy illik bele a mi valós történelmünk réseibe, mintha valóban így történt volna minden. És különben is, szó sincs villámokról vagy más efféle badarságról, egy úriember nem ezzel tölti az idejét. A regény meglehetősen nagy százaléka szalonokban, összejöveteleken és könyvtárakban lejátszódó beszélgetésekből áll – furcsán hangzik, mint dicséret, de végre egy fantasy regény, amiben sokáig nem történik semmi.

Ez persze így, ebben a formában nem igaz. Megismerjük a karaktereket, még olyanokat is, akik végső soron nem fognak szerepet játszani a történetben. De sehol egy gonosz nagyúr, vagy akár egy elhárítandó világméretű kataklizma. Minden, ami a regény végére a konfliktus csúcspontjává áll össze, jellemek ütközéséből és az első párszáz oldalon bemutatott világból fakad. Hébe-korba előfordul egy varázslat, de nem ez a jellemző. Amikor azt mondtam, a regény mindenben igazodik a tizenkilencedik század Angliájához, komolyan gondoltam: a könyv egy nagy stílusgyakorlat. Mintha Charles Dickens vagy Jane Austen egyik művét olvasnánk, az egyetlen különbség, hogy adott beszélgetésben résztvevő bogáncspihe hajú úr valójában egy tündér.

Ez a történetbeli és stiláris hűség a háttérhez sajnos kétélű fegyver. Az, hogy a szerzőnő felvonultatja a műfaj teljes eszköztárát, nem teszi a huszonegyedik századi olvasó számára kevésbé lassúvá az események folyását. Egy utazást napról napra részletezve  látunk, még akkor is, ha nem történik semmi. Ez teljességgel kiszámítva próbálja felvetetni velünk a regény élvezetéhez szükséges lassú tempót, vannak viszont olvasók, akik egy ilyen olvastán egyszerűen sarokba hajítják a könyvet. Nem feltétlenül azért, mert nem értik, mi zajlik itt, pusztán azért, mert beleuntak a várakozásba. És ezt talán meg is értem, még ha nem is értek vele egyet.

De nehogy elkezdjünk magunkban kételkedni! Kezdjünk bele a könyvbe bátran, a sztori egy idő után tényleg elindul. Sőt, valószínűleg hamarabb indul el, mint észrevennénk. Először jelentéktelennek tűnő mellékszálak bukkannak fel újra, és nyernek kiemelkedő fontosságot. Ezenkívül pedig  –akár eredetiben, akár magyar fordításban – olyan mívesen van megírva a könyv, hogy öröm olvasni minden sorát. Nincsenek feleslgesen egymásra halmozott jelzők, hiteltelen karakterek, ostoba mondatok. A sok tucatgagyi után felüdülés egy olyan fantasy, ami egy igazi, tehetséges író keze alól került ki. Ígérem, csettinteni fogunk a nyelvünkkel örömünkben.3

Jonathan Strange és Mr Norrell

1 Amik, amint említésre kerülnek, tudományos igényességű lábjegyzetet kapnak kiadóval, megjelenés évével, rövid összefoglalóval. Ez pedig az én bölcsész szívemnek igen kedves.2

2 Említettem már, hogy mennyire szeretem a lábjegyzeteket?

3Figyelmeztetés: Nyelv csettintése nem garantált.

Advertisements

Holló is, király is, de nem Mátyás, ki az?” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s